Ébredj fel, szól a vekker.
Vár rád egy álmos reggel.
Indul az első járat.
Tömött buszok, szürke gyárak.
Még elhiszed, hogy jobb lesz majd
gyermekeidnek és ez hajt.
Beletörődsz, hogy neked ennyi jár
s ugyanúgy megy majd egy életen át.
Minden tovább...
Minden tovább...
Minden tovább...
Minden tovább...
Minden tovább...
Szemedbe hazudnak, félre löknek
Megaláznak és arcon köpnek
Nyíltan csalnak, pofádba röhögnek
Leírnak, elintéznek egy tollvonással.
Tudod, hogy fasz vagy még is hagyod
Pénzért a hatalom seggét nyalod.
Kocsiról álmodsz, de elmész gyalog
Beéred egy alapos agymosással.
Befűznek átlátszó dumával,
Felhizlalnak mű kajával,
Egyedül hagynak a magad bajával,
Ha kidőlsz a sorból a te nyakadba varrják.
Megvádolnak és megtagadnak
Bűntudatot és félelmet adnak
Ha megtörtél visszafogadnak.
Mindig úgy lesz, ahogy ők akarják.
Nem számít, hogy mi a neved,
Így lesz, míg nem mondasz nemet.
Elhiszed, elfogadod mint tényt,
az utolsó reményt.
Az utolsó reményt.
Az alagút végén,
Látod a fényt.
Az alagút végén,
Látod a fényt.
Az alagút végén,
Látod a fényt.
Az alagút végén,
Látod a fényt.
Gusztustalan egy világban élsz,
de jobb, ha erről nem beszélsz.
Senkinek, mert hülyének néz,
a gépben ő is csak egy fogaskerék.
Saját börtönöd építed fel
Attól rettegsz, hogy majd egyszer
Összedől és te szabad leszel
Szabad préda, kint les rád a vég.
Nem számít, hogy mi a neved,
Így lesz, míg nem mondasz nemet.
Elhiszed, elfogadod mint tényt,
az utolsó reményt.
az utolsó reményt.
Az alagút végén,
Látod a fényt.
Az alagút végén,
Látod a fényt.
Az alagút végén,
Látod a fényt.
Az alagút végén,
Látod a fényt.