Emlékim már halott szív titka
Miként csak a fölkent hús dicsõült
Elmúlt tündöklés könnye húzza
Az öröktõl a végtelen felé
Ki rohaná s a csillogók rabja
Lángja fénye enyhülni kényszerül
Csak a lebegõk lelke tudja
És a tiszta égen szökellõk
Most szólj! szólj árván !
Hintsd jóság szent porát !
Küldj lehajtott fejet büszke arcot mint odaát!
Hozd a bûn erejét
Angyalét,korcsokét
Hozd a fentrõl kapott mélyen nyugvók igazát!
Ládd ilyetén vágyó a karma
Nem feledé ki fiát veszíté
De az elesõk fájának hantja
Beborítá az ember világát
Most szólj…!