Csendesedjetek
fekete érzések!
Egy életen át tartó
rothadás és magány
Áldottam fekete ruháját
Csókoltam fekte kaszáját
Új jelek, új remények
Új vágyak, új élet
Új célok, új akarat
Csak a régi magány marad
A gyötrelem, mint egy féreg
úgy kúszik bennem – összegörnyeszt
Én sohasem halok meg…
Én sohasem éltem…
Az élet fátyla már csak egyszer lebben
amikor örökre elfordul tõlem
Talán már itt semmi sem vár
csak fájdalom és szomorúság…